Farkas Olga
Szegedi Tudományegyetem JGYTF Kar
Szeged, 2001

Európaiság – minőség – moralitás [1]

Európai értékek egy tanárképző programkínálatban

            Az utóbbi években a közép és kelet- európai államok közösségeiben mutatkozó tendencia a közoktatás alapdokumentumaiban is hangsúlyt kapott. A Nemzeti Alaptanterv az „európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához való tartozásunkat erősítik.” (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1995. 7. o.) Vitathatatlan, hogy az európai normarendszer érvényesítésében a tanárok kulcsszereplők. Ebben az előadásban bemutatjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara hogyan készíti fel a tanárjelölteket az európai értékvállalásokra. Majd a Neveléstudományi Tanszéken működő pedagógiai műhely gyakorlati tapasztalatai alapján ajánlásokat fogalmazunk meg általános és középiskolai tanárok felkészítésével, gyakorló pedagógusok továbbképzésével foglalkozó intézmények számára. A műhely szellemiségének a megismerése, az eredmények közzététele gondolatokat ébreszthet, inspirációt és ötleteket adhat mások számára is.

1. A program megalkotásának szakmai előzményei

A tanszék szabadon választható programkínálata között szerepel az Útkereső elnevezésű kurzus. A programot a gyakorlati képzésért felelős munkacsoport dolgozta ki. Jelenlegi formája közel tíz éves fejlesztőmunka eredményeképpen jött létre. Legfőbb sajátja, hogy gyakorlatorientált, folyamatos, intenzív csapatmunka eredménye. A munkacsoportot elméleti és gyakorlati szakemberek alkotják. A csoport vezetője több, mint egy évtizedes közoktatási tanítási gyakorlattal és tíz éves felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik. Jellemző a sokirányú hozzáértés, a műhely tagjai között van intézményvezető, gyakorló általános iskolai tanár, közoktatási szakértő és tudományos fokozattal rendelkező munkatárs. A kollegák motiváltak, elhivatottságnak tekintik a munkájukat. Rendszeresen szervezett továbbképzéseken vesznek részt. Eredményeiket gyakran publikálják. Munkájukat a tanszék az infrastruktúra korlátlan használatával támogatja.

A műhely alapvető célja a legjobb tanítási gyakorlat kifejlesztése. Fő kérdés: Hogyan készíthetők fel a tanárjelöltek és gyakorló pedagógusok arra, hogy az európai értékvállalásokra felkészíthessék diákjaikat? A munkacsoport filozófiájának tekinthető a latin közmondás üzenete: „Minden változik, s mi is változunk benne.” Ez a gondolat egyben a felkészítő munka jellegét is mutatja. A felkészítés a folyton változó szűkebb és tágabb környezettel kölcsönhatásban, szüntelen alkotó megújulás folyamatában történik.

Az előzmények három csomópontját emeljük ki.

(a)    A személyközpontú megközelítési mód kipróbálása. Első fázis: 1982-1986, második fázis: 1987-1992.

(b)   Az Alternaties to Violence Project (Alternatívák az erőszakkal szemben) adaptálása, 1993-1997.

(c)    Az együttműködés tanulása program alkalmazása, 1994-1998.

A szakmai előzmények csomópontjainak követését az 1. sz. Áttekintő táblázat 1-3. pontja segíti, A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszék Útkereső elnevezésű programjának elméleti és gyakorlati háttere 1982-2000 címmel. A jelenlegi tartalom és forma három jól körülhatárolt szakasz tapasztalatainak a szövedéke. A különböző korszakokon végighaladva egy optimalizálási folyamat zajlott le. A megújulási törekvések processzusát a mai minőségirodalom folyamatos fejlesztésként írná le. A folyamatos fejlesztés szervezeti modelljének ciklusai a „tervezd”, „csináld”, „ellenőrizd” és a „módosítsd” fázisok. (Kondor, 1997. 46-47.o.) Visszatekintve az elmúlt évekre, a ciklusok eltérő szóhasználattal és nyomatékkal mindvégig jelen voltak.

A szakmai előzmények ismertetésekor a megújulási folyamatra tesszük a hangsúlyt. Ezért az alkalmazott programok elméleti alapjaként szolgáló pedagógiai–pszichológiai rendszereket és a gyakorlati felkészülést biztosító képzések sajátosságait nem részletezzük. Ezekről tájékoztató áttekintést adunk a nevezett táblázatban. A három csomópont összefoglalóját a 2. sz. Áttekintő táblázat: Az Útkereső program háttér jellemzői 1982-2000. 1-3. pontja tartalmazza.

Mi történt az optimalizálási folyamat során?

Az 1982-2000-ig lezajló tendencia felvázolásával az alábbiakban erre a kérdésre adunk választ. Tanítási gyakorlatunk folyamatos újragondolásával, bizonyos elemek megerősítésével, más elemek elhagyásával egyre jobb válaszokat tudtunk adni a kihívásokra.

·        A személyközpontú megközelítési mód elméletéből és gyakorlatából azokat az elemeket őriztük meg, amelyek a formális oktatási keretbe beilleszthető.

·        Pedagógiai kultúránkba beépült a diákokra, mint személyekre való odafigyelés, a mindenkori egyéni szinthez illeszkedő fejlesztő munka. Ezzel nőtt a pozitív hallgatói viszonyulás, az elégedettség.

·        A tanításról a tanulásra tevődött a hangsúly. A tapasztalati, az élményszerű tanulás, a műhelyjellegű munkaforma hangsúlyossá vált.

·        Életszerű, szimulációs folyamatok szervezésével egyre több cselekvési lehetőséget kínáltunk a diákoknak. Ezzel a tanítási móddal nagyobb esélyt adtunk a hallgatóknak arra, hogy alkalmazni is tudják a közvetített tartalmakat.

·        A kedvező gyakorlati tapasztalatokat folyamatosan alkalmaztuk a napi tanítási munkánkban.

·        Határozottabb törekvés mutatkozott a makro és mikroszintű változásokkal való összhang megteremtésére. Felértékelődött az adott helyzetre történő reagálás a konkrét pedagógiai szituációktól az össztársadalmi igényekig. A társadalmi kihívások határozták meg az alapértékek tartalmát és azok érvényesítését. (Lásd a 2. sz. Áttekintő táblázat harmadik és nyolcadik oszlopát.)

·        Jellemzővé vált az egyensúlykeresés az elmélet és a gyakorlat között, valamint az elméleti tételek megvalósíthatóságának, alkalmazási lehetőségeinek a kitartó keresése.

·        Az „európai minőség” tartalmi és módszertani jellemzői felerősödtek.

·        A hagyományos tanár szerepet a mindennapok pedagógiai kultúrájában a „facilitátor”, az irányító, előremozdító, serkentő szerep váltotta fel.

·        Tartalmi, formai és szemléletbeli vonatkozásban a munkafolyamat az adaptált programtól a saját, kiérlelt program felé tolódott, amely a magyar mentalitáshoz, gondolkodáshoz és kultúrához közelebb állt.

Tendenciáját tekintve azok az elemek gyengültek, amelyek a konkrét napi problémák megoldására nem hordoztak alternatívát, például egy téma feldolgozásakor a hosszú történeti visszatekintés, a részletes elméleti fejtegetés. Kértük a hallgatói visszajelzéseket, ami a szükségletek és igények jobb érzékelését tette lehetővé. Az üléseken vezetett pontos jegyzőkönyv és annak elemzése kiindulópontját jelentette a szakszerű beavatkozásnak, a tanulási folyamatok szervezésének. Jellemzővé vált a végzett hallgatókkal való tapasztalatcsere, amely során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a felkészítés során alkalmazott munkastílus hogyan illeszthető be a konkrét iskolai gyakorlatba. A vélemények összegyűjtése és feldolgozása a tágabb környezet igényeire való jobb reagálást segítette.

Összességében nézve mi is – a felkészítő tanárok – egy tanulási folyamaton mentünk keresztül, míg a viselkedéskultúránkban ténylegesen megjelentek az általunk közvetített elvek, értékek, normák. A következetes és komoly erőfeszítés tette lehetővé az olyan hiteles modellközvetítést, amely minta (de nem séma) lehet a programban résztvevők számára.

Ez a hosszú folyamat eredményeként született meg az Útkereső program. Már a neve is jelzi, hogy nem kész megoldásokat kínál, hanem ahhoz segíti a kurzuson résztvevőket, hogy megtalálják, kiérleljék a saját működési hatékonyságukat. A foglalkozás-sorozat bármilyen szakos főiskolai hallgató és gyakorló pedagógus számára nyitott. Felfogásunk szerint az európai értékek közvetítése minden pedagógus feladata.

Lásd a program legfőbb sajátosságait az 1.sz. és a 2. sz. Áttekintő táblázat 4. pontjaiban.

2. Az Útkereső program sajátosságai

A kurzus formai keretére jellemző, hogy három órás szakaszokra tagolt, összességében az időtartam 24 óra. A résztvevők igényei szerint az ülések összefüggően egymást követő három nap alatt zajlanak, vagy hosszabb–rövidebb megszakításokkal háromszor egy nap során. A kurzus három részből áll. Első rész: európai értékek, második rész: minőségre hangoló, harmadik rész: együttműködés tanulása.

A tartalmi sajátosságokat a három kulcsfogalom lefedi: európaiság, minőség, moralitás. Egy-egy részegység alkalmával egy-egy kérdéskör kerül a figyelem középpontjába. A három résztéma feldolgozása a részterületek összefüggésében történik. Az alábbiakban a részegységek főbb szemléleti alapjáról adunk áttekintést. A módszertani megoldásokat egy másik előadás keretében ismertetjük. [2]

(a) Európai értékek

            Az Európai Tanács 1993-ban deklarálta, hogy az Európai Közösség elvileg kész tagjai közé fogadni azon közép- és kelet–európai országokat, amelyek Európai Megállapodással rendelkeznek. A csúcstalálkozó minőségi jellegű feltételeket jelölt meg, ezek teljesítéséhez nem rendelt számszerű értékeket. A tagság feltételeként szerepel a működő demokrácia, a jogállam és az emberi jogok érvényesülése. A minőségszemlélet tekintetében a jelenlegi paradigma a minőség emberi oldalát veszi figyelembe. Ennek érdekében a szervezeten belül el kell érni az emberek tehetségének, szakismeretének a teljes kifejlesztését, az egyén önmegvalósítását. (Kondor, i.m. 128.o.) A munkánk során ez a fajta minőségszemlélet érvényesül. A pedagógiai munkában egyik európai értéknek tekintjük az egyén tehetségének, képességeinek a kifejlesztését.

Személyiség

            Mit jelent az egyén önmegvalósítása? Abraham Maslow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (a szükséglethierarchia), amely az alapvető biológiai szükségletektől a komplexebb pszichológiai szükségletekig terjed. A legmagasabb szintű motívum az önmegvalósítás.       Az önmegvalósító ember jellemző tulajdonságai között szerepel, hogy tehetségükkel, valamint képességeikkel hatékonyan élnek. Az önmegvalósítás pillanatait Maslow csúcsélményeknek nevezi. A csúcsélmény lehet például kreatív tevékenység öröme, teljesség, életerő, egyediség, erőfeszítés-mentesség, elégedettség, szépség, jóság és az igazság értékei. (Csibra, 1995. 402-403.o.)

            Az Európai Bizottság az európai társadalomnak három alapkövetelményét fogalmazta meg. Ezek a társadalmi integráció, a foglalkoztathatóság növelése és az egyén önmegvalósítása. A harmadik alapkövetelmény a nevelési célrendszer legmagasabb eleme. A részelemek kulcsfogalmai között szerepel a kreativitás, az alkotás, a nyíltság, a rugalmasság, a sztereotípiák átépítése, a cselekvésre való orientáltság. Felértékelődik a megújulásra, az innovációra, a hatékony kommunikációra való képesség, kulcsfontosságúvá válik a szakértelem. Kívánatos, hogy az egyén képes legyen erőfeszítéseket tenni hogy az új kihívásokra kielégítőbben tudjon reagálni, mindenekelőtt motivált legyen a tanulást illetően. Ahhoz, hogy ezek a személyiségjellemzők kiépüljenek, elengedhetetlen a tanulási folyamatban való aktív részvétel. (Európai Bizottság, 1996. 141.o.)

Szabadság

            A cél, az önmegvalósításra képes, benső értelemben vett szabad emberek nevelése csak minőségi képzés és oktatás folyamatában lehetséges. „Minőséginek”, s egyben európai értéknek  tekintjük azokat a nevelési rendszereket, ahol a kitűzött cél megvalósul.

Hangsúlyozzuk, hogy itt a szokásostól eltérő, másfajta szabadságfelfogásra gondolunk. A szabadság fogalmát nem filozófiai vagy történelmi szempontból nézzük, hanem egy olyan pedagógiai-pszichológiai folyamatot feltételezünk, amely során valaki a korábbinál autonómabb emberré válik, többet megvalósít a belső lehetőségeiből. (Rogers, 1963/1983. 71-80.o.) Az európai oktatás céljai között kiemelten szerepel a személyes autonómia elősegítése. (Európai Bizottság, 1998. 115.o.)

            Carl Rogers koncepciójában ebben a szabadság fogalom értelmezésben az egyén fokozatosan megtanul felelősen dönteni, választani. Felismeri, hogy választása szerint lehet destruktív vagy konstruktív, önző vagy a csoport és benne a saját jólétének elkötelezettje. Ha mindezeket a választásokat gyakorolhatja, nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy építő jellegű fejlődési tendencia elindul.

Az európai értékek érvényesülésének nagyobb az esélye, ha a tanulási-tanítási folyamat műhelyjellegű, alkotó légkörben zajlik. Egyre több vizsgálati eredmény szól amellett, hogy magas bizalomszintű, sajátosan ösztönző, motiváló környezetben az egyén önkiteljesedő folyamata serkenthető, konstruktív változások következnek be, építő jellegű energiák szabadulnak fel. A tanításnak ez a módja elősegítheti a jól alkalmazkodó, alkotó, felelős döntésre képes személyek nevelését, akik nyitottan állnak a világ nagyléptékű változásai előtt,   akikre jellemző, hogy az agresszió zűrzavara helyett a felelős szabadságot, az önmaguk által felállított korlátokat választják.

Hogyan élik meg az önmegvalósítás, a szabadság állapotát a diákok? Hadd álljon itt néhány példa! "Mindez nem volt kötelező, mégis a rendelkezésre álló időben szüntelenül kedvem volt dolgozni a feladaton." (A személy felfedezte, mit jelent autonómnak, kreatívnak lenni). "Fontosnak, érettnek érzem magam." "Bevonódtam". "Minden elképzelhető mértéken túl ez a feladat jelentősnek bizonyult számomra". A megélt érzések kulcsfogalmai: alkotóképesség, kreativitás, belső szükséglet. (Rogers, i.m. uo.)

Megjegyezzük, hogy egyes pedagógiai rendszerek az önmegvalósításra való törekvést és a szolidaritás eszményét összeegyeztethetetlennek tartják. Megítélésünk szerint a saját potenciál teljes kihasználására való ösztönzéssel az egyén, a szervezet és a társadalom fejlődéséhez is hozzájárulunk.

            A felvázolt szemléleti alap a tanárok részéről a korábbitól eltérő felkészülést, munkastílust, szakmai hozzáértést kíván. Az Európai értékek részegység elősegíti, hogy a tanárjelöltek értékrendszerében egyre nagyobb teret kapjon az autonómia, a kreativitás, az alkotóképesség és a felelősségvállalás.

(b) Minőségre hangoló

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint „elengedhetetlen, hogy az iskola az emberi minőséget helyezze a figyelem középpontjában.” (Európai Bizottság, 1998. 118. o.)

Hazánkban az Oktatási Minisztérium 1999-ben hirdette meg a minőségpolitikáját. Az 1993. évi Közoktatási törvény módosításával megteremtette a törvényi kereteket a nevelés, az oktatás és képzés minőségének az emeléséhez. A törvényi háttér megalkotása szükséges, de nem elégséges feltétele a minőséggel kapcsolatos alapelvek érvényesülésének. A minőségfejlesztésben az emberi tényező döntő szerepet játszik. A Minőségre hangoló részegység a tanárok minőségszemléletét alakítja és a minőségtudatos magatartásra való felkészülést ösztönzi.

„Európai minőség”

Molnár Pál tanulmánya alapján az európai minőség javasolt jövőképének három kulcsfontosságú eleme van.

·        A sokféleség, mint az európai versenyképesség fontos tényezője.

·        Az európai értékek – a már meglévőkön kívül új értékeken is alapuló „európai mítosz” létrehozása.

·        „Nyerjünk együtt” kultúra kialakítása, ahol kulcstényezők az új munkamódszerek, az együttműködés új formái, az új típusú partnerkapcsolatok, a csapatépítés.

Minőségi értékeknek tekinthető tágabb értelemben az állampolgár központúság, a folyamatos továbbfejlesztés, az alkalmazottak elkötelezettsége, az erőforrások hasznosítása és a nyílt információáramlás. (Molnár, 2000. 117., 122. o.)

A gondolatsor párhuzamba állítható a közoktatás minőségfejlesztésének a feladataival. Eszerint az iskola világára értelmezve minőségi értékként fogható fel, ha a nevelési eszményben megjelenik, és a valóságban érvényesül az ember központi szerepének és méltóságának a tisztelete. Az iskola, mint szervezet szüntelen megújulásra törekszik. A tanárok professzionálisan felkészültek, a hivatásuk iránt elkötelezettek. Az állam, a fenntartók, a szülők, a tanárok, a gyerekek, a helyi társadalom között jellemző a nyílt kommunikáció.

Az „európai polgár”

„Az európai polgár fogalma valójában humanista koncepció, amelynek alapja egy olyan nagyobb Európa felépítése, amelyet a térség népeinek kulturális különbségei, az egyes országok eltérő gazdasági koncepciói és természeti adottságai ellenére a közös civilizációhoz tartozás érzése egyesít.” (Európai Bizottság, 1998. 115.o.) Az európai minőség értékeit az európai polgár nevelési eszménye jeleníti meg. Az európai polgár munkájában, életvitelében, szemléletében, viselkedésében a fent vázolt minőségi értékek megjelennek.

Báthory Zoltán tanulmányában kifejti, hogy az Európai Unió dokumentumai alapján az integráció értelmezésének kétféle irányvonala rajzolódik ki. Amíg a racionális politikai–gazdasági vonulatban az oktatás csak mint a munkaerő „termelésének” sajátos ágazata kap hangsúlyt, addig a kulturális–szellemi irányzat közös európai tradícióból, kultúrából, az Erasmus európai polgár eszményéből származtatható. A fent vázolt európai polgár fogalma az utóbbi irányzattal rokonítható. Felmerül a kérdés, mi az elsődleges: a társadalmi–kulturális integráció vagy a politikai–gazgasági integráció? (Báthory, 1998. 170.o.)

A felkészítő munka szempontjából lényeges kérdés az egyik vagy másik tendencia felvállalása, ugyanis az irányvonalak követése más-más pedagógiai eszközrendszer alkalmazását feltételezi. Alkotó szellemiségű műhelyünkben a társadalmi-kulturális irányzat kap hangsúlyt. Ebből következően szorgalmazzuk a gazdasági szemléletű verseny, a versenyképesség, az iskolai verseny fogalmainak az újraértékelését.

            Versenyképesség

            A pedagógiai gondolkodásban a gazdasági értelemben vett versenyszellemet erősíti, hogy néhány közoktatási dokumentumban célként szerepel: az iskola, mint szervezet váljon versenyképessé. A dilemmánk abból adódik, hogy a verseny feltételez egy mindenkire egyformán érvényes viszonyítási normát, mértéket. A vetélkedés az iskolai férőhelyekért, a szűkös anyagi javakért, az előnyös társadalmi státusokért folyik. A szelekciós folyamat eredményeképpen egy rangskála jön létre, természetszerűleg első és utolsó ranghelyekkel.

            Ha a személyiségfejlesztést egyfajta önmegvalósítási folyamatként értelmezzük, a fejlődés a lényeges, és nem a rangsorban elfoglalt helyért való küzdelem. A fejlesztésközpontú szemléletben a fejlesztőmunka a képességek mind teljesebb kibontakoztatására irányul. Szervezeti szinten ez azt jelenti, hogy az intézmény nem másokkal akarja összehasonlítani magát. A fejlődés mértékét az határozza meg, hogy önmagához képest mennyit fejlődött. A fejlesztés az elsődleges, amely során az iskola saját céljainak megfelelő, testre szabott működési mechanizmust érlel ki.

A korábban kifejtett minőségszemlélet, a fejlesztésközpontú gondolkodás kevéssé összeegyeztethető a gazdasági szemléletű versenyszellem iskolai térhódításával.

Úgy véljük, hogy az Európai Bizottság által lefektetett alapkövetelményt, a foglalkoztathatóság növelését elsősorban a prioritást élvező képességek teljesebb kibontakoztatása, a hatékony személyiségfejlesztés segítheti. Az egzisztenciális kényszer helyett a belső motiváció kiépítése, a személyes potenciál kifejlesztése hosszú távon jobb és tartósabb eredményhez vezethet. A minőségjavulás záloga a pedagógiai munka tartalmi, módszertani és szemléleti jellegű megújulása lehet. A tanárjelöltek felkészítésekor a fejlesztésközpontú szemléleti alaphoz illeszkedő módszertani eszköztárt alkalmazzuk.

A Minőségre hangoló foglalkozások segítséget nyújtanak az értékek tisztázásában, az ellentmondások feloldásában. A hallgatók közelebb kerülnek annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy mit tekinthetünk európai értékeknek, az oktatás minőségének, általában véve európai minőségnek. A tanárjelöltek számára az élményszerű tanulás olyan motivációs alapot jelenthet, amely egy szemlélet- és viselkedésváltást indíthat el.

(c)Az együttműködés tanulása

Helyi önmeghatározás

„Az európai oktatási intézményrendszer alapvető sajátossága az autonómia és az iskola működését meghatározó döntések helyi szintre vitele.” (Báthory, i.m. 172. o.)

A Nemzeti alaptanterv alapelvei, közös követelményrendszere meghatározottak, de nem jelölik ki a konkrét utat. A helyi sajátosságok ismeretében a tantestületek maguk alkotják meg programjaikat.

Kifejezetten szakértelmet igényel azoknak a képességeknek a célirányos fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az iskolai közösségeken belül az együttműködést. A konszenzusfolyamatban történő döntést, és a döntés következményeiért a felelősségvállalást is tanulni kell. Erőteljes fejlesztőmunkát kíván az is, hogy az iskola a helyi társadalom igényeit érzékelje. A helyi önmeghatározás azt jelenti, hogy a megismert helyi igények tudatában az intézmény meghatározza az identitását és ennek alapján megfogalmazza a célját. A cél megvalósulását feltételező pedagógiai program megalkotása a tanárok részéről nem csak szakmai hozzáértést, hanem nagyfokú kooperációt követel.

A minőségfejlesztés vonatkozásában széles körben elfogadott, hogy a minőség helyi fogalom. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy mit tekint minőségnek, és a saját minőség fogalmához rendeli a megoldandó feladatait. Az egységes arculat kialakítása érdekében a pedagógusok egyéni értékrendjét, normáit össze kell hangolni, egymás álláspontjait meg kell ismerni, a nézeteket újra kell értékelni, hogy közelítsenek egymáshoz. Nagyobb az esély a magas szintű összteljesítményre, ha az emberek képesek együttműködni. A tanárjelöltek, gyakorló pedagógusok képességfejlesztése, személyiségfejlesztése nélkül az említett kitételek kevéssé realizálhatóak.

Báthory Zoltán az oktatás európai dimenzióján a helyi, a nemzeti, az európai és a globális értékrend fonatát érti. Felfogásában mind a négy részegység egyenértékű. Ebből következően az oktatásban nem lehet kívülről, felülről bevinni az európai értékeket, tartalmakat. (Báthory, i.m. uo.) Munkacsoportunk az európai dimenzió fogalmát hasonlóan értelmezi. A helyi szintű teendőktől eltávolodva, az is egyfajta fejlesztendő képesség, hogy az iskola nyitott legyen a nagyvilágra, bekapcsolódjon az európai programokba. Lényegesnek tartjuk az ebbe az irányba ható motivációs alap kiépítését.

Nézetünk szerint a felkészítő munka alapvető feladata, hogy a „belülről” induló folyamatokat serkentse, azokat megerősítse egyrészt személyes, másrészt szervezeti szinten. A belső érési, megújulási folyamatokat ösztönözzük.

      Bihari Mihály megfogalmazásában az uniós tagság feltételeként megjelölt demokráciát nem elegendő eltűrni, a demokráciát működtetni kell. Hazánkban a demokratikus intézményrendszer elvileg kiépült. Gyakorlatilag az embereken múlik, hogy tudnak-e élni vele. Az állampolgárok alakító, aktív, alkotó hozzáállása és felelős közreműködése kell ahhoz, hogy a demokratikus gondolkodás és értékvilág megszilárduljon. Az Együttműködés tanulása részegység arra ösztönzi a résztvevőket, hogy tapasztalják meg a kooperáció hasznát, szerezzenek jártasságot, készséget az együttműködésben.

3. A felkészítő munka eredménye

            Pedagógiai műhelyünk célja, hogy az elméleti tételek a tanárjelöltek viselkedéskultúrájában megjelenjenek. Nemcsak cél, hanem eredmény is, ha az alapértékek beépülnek a hallgatók csoportvezetési, szervezési, társas érintkezési, tanítási stílusába. Munkánk eredményességének a mutatójaként fogjuk fel, ha a diákjaink és azok tanítványai kezdenek európai módon gondolkodni és viselkedni.

Példaként két dolgot említünk. Egyrészt olyan szemléletformáló foglalkozások főbb tapasztalatait összegezzük, amelyet általános iskolai gyerekek körében szerveztünk. A foglalkozásokat az általunk felkészített tanárjelöltek vezették, akik a munkájuk során tanítási gyakorlatot teljesítettek. Másrészt olyan vizsgálat eredményeit vázoljuk fel, amelyben azok a gyerekek vettek részt, akik jelenleg a volt tanítványaink diákjai.

            Európai értékek továbbadása

            Az Útkereső program alapértékeinek általános iskolai gyerekek körében történő kipróbálása két szegedi általános iskolában történt, 1999-ben. Mindkét iskolába kifejezetten hátrányos helyzetű és problémásnak ítélt diákok járnak. Az intézmények sajátosságai jó gyakorlóterepnek bizonyult, hogy a tanárjelöltek kihívást jelentő feladaton dolgozzanak. A foglalkoztatott csoportok összetételét úgy alakítottuk ki, hogy különböző életkorú, más etnikai csoporthoz tartozó gyerekek együtt tanulják a társas együttműködési formákat. Az üléseken 14 fő második, 10 fő harmadik és 8 fő negyedik osztályos tanuló volt jelen, ebből fele cigány. A tanárjelöltek munkáját tekintve eredményességi kritériumként határoztuk meg a demokratikus attitűdök érvényesülését, és a konkrét pedagógiai szituációkhoz illeszkedő szakmai reagálást.

A „diáktanárok” irányítási stílusa, felkészültsége eredményeképpen az általános iskolai gyerekek képesek voltak csoportszabályokat alkotni. Maguk hoztak döntést, hogy milyen értékek mentén működnek. Sőt törekedtek a működési rend betartására is. A kedvező pszichológiai légkörben a diákok élményszinten átélték és megtapasztalták, hogy mit jelent egymást tisztelni és becsülni, mit jelent a társaikkal együttműködni.

A gyerekek értékrendjében megjelenő európaiság

Fő kérdés volt számunkra, hogy az iskolák konkrét valóságában a végzős diákjainknak sikerül-e továbbadni az európai értékeket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az általunk felkészített immáron gyakorló pedagógusok diákjai mennyit profitálnak a pedagógiai műhelyünk szellemiségéből.

"Az ifjúság szemével" elnevezésű vizsgálat során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a fiatalok az önmegvalósítás szempontjából mit érzékelnek lehetőségként. A megkérdezettek között 209 fő Csongrád megyei általános iskolai tanuló szerepelt. A diákok előzőleg részt vettek az „Európai ismeretek” felkészítő, három órás fakultatív foglalkozáson, 2000-ben.

A gyerekek esszészerű fogalmazást írtak, Lehetőségeim, melyek számomra megnyílnak címmel. Az adatok feldolgozása során egyértelműen körvonalazódott, hogy a fiatalok esélyként élik meg az uniós tagságot. Mint ahogyan megfogalmazták: "Az integráció a felemelkedés lehetőséget jelenti számomra a nagybetűs életben”.

A tanulók gondolkodásában, szemléletében változásokra utaló jelek mutatkoztak. Például: "nem az iskolázottság, hanem a tudás hiányzik", "nem azért kell érettségiznem, hogy legyen egy papírom, hanem azért, hogy sokat tudjak”.

A szemléletbeli változást idővel viselkedésváltás követheti. Kíváncsiak voltunk arra is: milyen erőfeszítést tesznek a gyerekek, hogy élni tudjanak az általuk megfogalmazott előnyökkel? A válaszok alapján konkrét cselekvés is érzékelhető volt. A fogalmazásokból néhány gondolatot kiemelünk: "Tudatában vagyok annak, hogy sok problémát kell megoldani, ezért komolyabban tanulok", "több olyan dolgot sajátítok el jelenleg, amire eddig nem volt szükségem", "a nyelv és a számítógépes ismereteimet gyarapítom", "a Schuman napra készülök, mert minél többet szeretnénk tudni az Európai Unióról."

Összegzés

Az integráció lehetőségeinek a megvalósulása részben attól függ, hogy a tanárok tudatában milyen mérvű és minőségű változások zajlanak le. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kar Neveléstudományi Tanszékének szervezésében lebonyolításra kerülő kurzusok tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanárok szakszerű, célirányos felkészítése az európai értékek határozottabb érvényesülését ösztönözheti. A felkészítő kurzuson részt vett tanárjelöltek és azok diákjai az uniós tagságot esélyként élik át, készülnek rá, hogy a lehetőséggel élni tudjanak. Ez a tény a munkacsoportot arról győzte meg, hogy az európai értékek taníthatóak és tanulhatóak.

Következtetéseink

·        A tanárjelöltek optimálisan olyan módon készülnek fel a hivatásuk gyakorlására, amilyen módon elvárható, hogy tanítsanak.

·        Ha a tanár maga is rendszeresen részt vesz készség- és képességfejlesztő programokon, amelyek a preferált készségekre vonatkoznak, nagyobb esély van arra, hogy felülvizsgálja, átértékelje saját tanítási gyakorlatát.

·        Ha a tanár élményszerűen megtapasztalta a műhelymunka sajátosságait, főképpen annak személyiségfejlesztő lehetőségeit, nagyobb valószínűséggel több teret kap ez a munkaforma a napi tanítási gyakorlatában.

·        Ha a tanár a saját személyiségét és szakmai ismereteit, készségeit célirányosan, szisztematikusan fejleszti, az általa közvetített értékek a napi viselkedésében egyre inkább megjelennek.

Például a minőségszemléletről, a minőségtudatos magatartásról, a kooperációról nem ismereteket ad át, hanem ezekből a fogalmakból modellt nyújt, amely hiteles mintát jelenthet a diákok számára. A személyes példa fontossága nem újkeletű fogalom. Legfeljebb az lehet újszerű, hogy tanítási óráról-órára érvényt kap a példamutatás, mint a személyiségfejlesztés hatékony módszere.

Ajánlásaink

A zárógondolatok megfogalmazásakor felmerül a kérdés, hogy egy tanszéki munkacsoport mennyiben tud hozzájárulni ahhoz, hogy az európai dimenziók egyre szélesebb körben érvényesüljenek. A válaszainkat jelentős tanítási tapasztalatokra, több éves pedagógiai kutatások eredményeire alapozottan adjuk meg.

·        Mindenekelőtt a saját működési területén belül inspirálhatja a velük kapcsolatban levő diákokat a változásra, a fejlődésre való készenlétre.

·        Serkentheti az attitűd és szemléletváltás folyamatát  a saját attitűdjével és szemléletével.

·        A rutin-tanítás alternatívájával élhet, példát mutathat az elkötelezett hivatásgyakorlásból.

·        A sztereotípiák átépítésének a folyamatát ösztönözheti.

·        Felkeltheti a fejlődés igényét, ráirányíthatja a figyelmet a szüntelen tanulás szükségességére.

·        Jobb szakmai felkészülés lehetőségét nyújthatja a leendő tanárok és gyakorló pedagógusok számára a kor kihívásaihoz illeszkedő pedagógiai kultúra megalkotásával és érvényesítésével.

·        Szakmai elkötelezettségével, hitelt érdemlő programkínálataival a tanári pálya iránti erősebb motivációt elősegítheti.

A külföldi tanulmányutakon, tapasztalatcseréken való részvétel élményeire alapozott, az Európai Unió szakértői konzultációkra épített, hazai kultúrkörben kiérlelt foglalkozássorozat egyfajta élő modellt jelenthet az átalakuló társadalmak mikro- és makro közösségei részére. Segíthet az integráció folyamatában: miként rajzolódik ki a tanárok és a gyerekek előtt Európa, mint erkölcsi eszme jövőképe. Választ adhat arra a kérdésre, hogyan ösztönözhető a mindennapok pedagógiai gyakorlatában a minőségtudatos magatartás érvényesülése, mint a növekedés és fejlődés záloga? Milyen módon érhető el, hogy az erkölcsi szabályok mind szélesebb körben belsővé váljanak, és viselkedésszabályozóként funkcionáljanak?

A program ismertségét és elismertséget mutatja, hogy az irányító–koordináló tanszéki munkacsoportot egyre többen keresik fel a vállalkozások világából is képzési, illetve továbbképzési igénnyel.


1. sz. Áttekintő táblázat

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Neveléstudományi Tanszék Útkereső elnevezésű programjának elméleti és gyakorlati háttere

1982-2000

 

Az alkalmazott program megnevezése

Elméleti alapként szolgáló

legfőbb irodalom megnevezése

Gyakorlati felkészülés alapját adó

néhány jelentős képzés megnevezése

A megvalósítás gyakorlati eredményeit bemutató főbb irodalmak

1.

Személyközpontú

1982-1986-1992

Goldstein, 1940

Rogers, 1959

Maslow, 1969

Encounter Groups, tréning, 1985/86/87

Frank D. Cardella, tréning,1990

Gordon T.E.T. tréning, 1990

Farkas, 1994

2.

Alternatives to Violence Project

1993-1997

Bickmore, 1984

Eveson, S., 1993

Aronson, E., 1994

AVP [3] alap tréning, 1993

AVP haladó tréning, 1993

AVP trénerképző, 1993

Farkas, 1997

Farkas, 1997, szerk.

3.

Együttműködés tanulása

1994-1998

Klein, 1986

Papp, 1993

Nagy, 1996

ÁTK [4] , műhelykurzus, 1995/96

Izrael, tanulmányút, 1997

Emberi jogok tréning, 1998

Farkas, 1998

Farkas–Kiss, 1999

4.

Útkereső

1999-2000

Nagy, 1999

Bálint, 1998

Horváth, 1999

TQM [5] multiplikátor képzés, 1996

Európai integráció képzés, 1998

Minőségbiztosítás az oktatásban, 1999/2000

Farkas, 2000


2. sz. Áttekintő táblázat: Az Útkereső program háttér jellemzői 1982-2000

 

Az alkalmazott program megnevezése

Az alapértékeket kifejező kulcsfogalmak

Célcsoport

Munkaforma

Statisztikai adatok

Továbbélő elemek

Reagálás a társadalmi kihívásokra

1.

Személyközpontú

1982-1986-1992

Adaptált

Kongruencia

Elfogadás

Empátia

AL [6] , AN [7] , ML [8] hallgatók

KI [9] gyakorló pedagógusai

Tréning

programok

2354 fő/ 252 óra

Személyre szóló tanulás, személyes fejlődés.

Rendszerváltás, pedagógiai alternatíva keresése.

2.

Alternatives to Violence Project

1993-1997

Adaptált

Döntés konszenzussal

Kreatív konfliktuskezelés

Nyílt kommunikáció

Önbecsülés

Csapatépítés

AL, AN, ML hallgatók

KI gyakorló pedagógusai

42 tréning

50 bemutató

Konferencia,

tapasztalatcsere

650 fő/1260 óra

750 fő/1410 óra

225 fő/10 óra

Összesen:

1625 fő/1420 óra

Értékelési folyamat.

Megerősítés.

Konstruktív válaszlehetőségek keresése.

A rendszerváltást követő évek szükségleteire reagál. Állami kontroll fellazulásával több konfliktus kerül a felszínre.

3.

Együttműködés tanulása

1994-1998

Kiérlelt

Belső kontroll

Autonómia

Felelősségvállalás

Kooperáció

KI tantestületei

Továbbképzés

Nyolc kurzus

8x16 óra

128 fő/136 óra

Helyi önmeghatározás.

Helyi döntések.

Aktív állampolgárok.

Demokratikus gondolkodás és értékvilág megszilárdítása. Belső erők mozgósítása.

4.

Útkereső

1999-2000

Kiérlelt

Európaiság

Minőség

Moralitás

AN, AL, ML hallgatók

KI tantestületei

Előadás 58 alkalom

Továbbképzés hat kurzus

Képzés-tíz konzultáció

Regisztrálatlan létszám/104 óra

105 fő/77óra

282 fő/80 óra

„Európai minőség”

„Európai polgár”.

Versenyképesség.

Kapcsolódás Európához.

1999 Oktatási Minisztérium minőségpolitikája.

 

Összesen:

     

4494 fő/2069 óra

   

Felhasznált irodalom

·        Báthory Zoltán (1998): A közoktatás európai dimenziói. Új Pedagógiai Szemle. XLVIII. évf. 7-8. sz. 169-172.o.

·        Európai Bizottság (1996): Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv az oktatásról és a képzésről. Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Leonardo Iroda közreműködésével, Budapest

·        Európai Bizottság által felkért nemzetközi kutatócsoport jelentése (1998): Az európaiság megteremtése az oktatás és a képzés segítségével. Új Pedagógiai Szemle. XLVIII. évf. 11. sz. 114-127.o. A fordítás alapjául az a kiadvány szolgált, amelyet az Európai Bizottság oktatási szakértőkből álló kutatócsoportja állított össze az Európai Unió oktatáspolitika kialakításához. A dokumentumot az oktatás kutatók és a döntéshozók „Oktatási kék könyv” címen is emlegetik. Eredeti címe: Accomplishing Europe trough Education and Training. European Commission, 1997

·        Csibra Gergely (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris–Századvég, Budapest. 402-403.o. A fordítás alapjául szolgáló mű: Introduction to Psychology. Eleventh Edition Harcourt Brace Jovanovich College Publishers, Forth North, 1993

·        Farkas Olga (2000): Útkeresés és továbbadás a minőségmenedzsment témakörében. In: Farkas Olga: Útkeresés és továbbadás. 25 év a pedagóguspályán. Designer Stúdió Bt., Szeged. 151-200.o.

·        Kondor István (1997): Mi micsoda minőségügyben? Korszerű minőségügyi fogalmak és betűszavak. Gépipari Tudományos Egyesület Ipari Minőségi Klub, Budapest

·        Molnár Pál (2000): Az európai minőség jövőképe felé. Minőség és Megbízhatóság. 3. sz. 116-122. o.

·        Művelődési és Közoktatási Minisztérium (1995): Nemzeti Alaptanterv. Budapest

·        Rogers, C.R., Person to Person pp. 47-66. Először megjelent: Farber és Wilson (szerk.) Conflict and Creativity. San Francisco, 1963. Mc Graw-Hill, Inc. In: Pethő Éva (1983): Válogatás Carl Rogers műveiből. Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek 27. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest. 71-80. o.

Szeged, 2000. szeptember 21.

Jelentősen rövidített változatban megjelent: Szakoktatás. 2001. 51/1. 11-16.o.


[1] Az előadás elhangzott: Európaiság – politikai és morális kultúra című nemzetközi konferencián. A tanácskozást az Európai Párbeszéd Alapítvány, a Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történelemtudományi Osztálya, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata rendezte. Kecskemét, 2000. október 27-28.

[2] A módszertani sajátosságok bemutatásra kerültek az Apáczai – Napok alkalmából megrendezett Nemzetközi Tudományos Konferencián. Az előadás az Alternatív- és reformpedagógiák itthon és külföldön című szekcióban hangzik el Közoktatási intézményekben szervezett Minőségre hangoló elnevezésű műhelyfoglalkozások néhány tapasztalata címmel. A konferenciát a Nyugat Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar rendezi. Győr, 2000. október 19-20-21.

[3] A betűszó értelmezése: Alternatives to Violence Project

[4] Állampolgári Tanulmányok Központja, Budapest

[5] Total Quality Management – „Mindenki minőségi felelőssége”, „teljes minőség mindenkiért”, „minőségre hangolt vezetés”

[6] AL Alapdiploma levelező képzés

[7] AN Alapdiploma nappali képzés

[8] ML Másoddiploma levelező képzés

[9] KI Közoktatási intézmények


Vissza