Farkas Olga
Szegedi Tudományegyetem
JGYTF Kar Neveléstudományi Tanszék
Szeged, 2001

Európaiság–minőség–moralitás

            A Nemzeti Alaptanterv az “európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához való tartozásunkat erősítik.” (1) Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara hogyan készíti fel a tanárjelölteket az európai értékvállalásokra.

*

A Neveléstudományi Tanszék szabadon választható programkínálata között szerepel az Útkereső elnevezésű kurzus. A programot a gyakorlati képzésért felelős munkacsoport dolgozta ki. Jelenlegi formája közel tíz éves fejlesztőmunka eredményeképpen jött létre. Legfőbb sajátja, hogy gyakorlatorientált, folyamatos, intenzív csapatmunka eredménye. A program nem kész megoldásokat kínál, hanem ahhoz segíti a kurzuson résztvevőket, hogy megtalálják, kiérleljék a saját működési hatékonyságukat. A foglalkozás-sorozat bármilyen szakos főiskolai hallgató és gyakorló pedagógus számára nyitott. Felfogásunk szerint az európai értékek közvetítése minden pedagógus feladata.

A kurzus formai keretére jellemző, hogy három órás szakaszokra tagolt, összességében az időtartam 24 óra. A résztvevők igényei szerint az ülések összefüggően egymást követő három nap alatt zajlanak, vagy hosszabb–rövidebb megszakításokkal háromszor egy nap során. A kurzus három részből áll. Első rész: európai értékek, második rész: minőségre hangoló, harmadik rész: együttműködés tanulása.

A tartalmi sajátosságokat a három kulcsfogalom lefedi: európaiság, minőség, moralitás. Egy-egy részegység alkalmával egy-egy kérdéskör kerül a figyelem középpontjába. A három résztéma feldolgozása a részterületek összefüggésében történik. Az alábbiakban a részegységek főbb szemléleti alapjáról adunk áttekintést.

(a) Európai értékek

            Az Európai Tanács 1993-ban deklarálta, hogy az Európai Közösség elvileg kész tagjai közé fogadni azon közép- és kelet–európai országokat, amelyek Európai Megállapodással rendelkeznek. A csúcstalálkozó minőségi jellegű feltételeket jelölt meg, ezek teljesítéséhez nem rendelt számszerű értékeket. A tagság feltételeként szerepel a működő demokrácia, a jogállam és az emberi jogok érvényesülése. A minőségszemlélet tekintetében a jelenlegi paradigma a minőség emberi oldalát veszi figyelembe. Ennek érdekében a szervezeten belül el kell érni az emberek tehetségének, szakismeretének a teljes kifejlesztését, az egyén önmegvalósítását. (2) A munkánk során ez a fajta felfogás érvényesül. A pedagógiai munkában egyik európai értéknek tekintjük az egyén tehetségének, képességeinek a kifejlesztését.

Személyiség

            Mit jelent az egyén önmegvalósítása? Abraham Maslow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (a szükséglethierarchia), amely az alapvető biológiai szükségletektől a komplexebb pszichológiai szükségletekig terjed. A legmagasabb szintű motívum az önmegvalósítás.       Az önmegvalósító emberek jellemző tulajdonságai között szerepel, hogy tehetségükkel, valamint képességeikkel hatékonyan élnek. Az önmegvalósítás pillanatait Maslow csúcsélményeknek nevezi. A csúcsélmény lehet például kreatív tevékenység öröme, teljesség, életerő, egyediség, erőfeszítés-mentesség, elégedettség, szépség, jóság és az igazság értékei. (3)

            Az Európai Bizottság az európai társadalomnak három alapkövetelményét fogalmazta meg. Ezek a társadalmi integráció, a foglalkoztathatóság növelése és az egyén önmegvalósítása. A harmadik alapkövetelmény a nevelési célrendszer legmagasabb eleme. A részelemek kulcsfogalmai között szerepel a kreativitás, az alkotás, a nyíltság, a rugalmasság, a sztereotípiák átépítése, a cselekvésre való orientáltság. Felértékelődik a megújulásra, az innovációra, a hatékony kommunikációra való képesség, kulcsfontosságúvá válik a szakértelem. Kívánatos, hogy az egyén képes legyen erőfeszítéseket tenni hogy az új kihívásokra kielégítőbben tudjon reagálni, mindenekelőtt motivált legyen a tanulást illetően. Ahhoz, hogy ezek a személyiségjellemzők kiépüljenek, elengedhetetlen a tanulási folyamatban való aktív részvétel. (4)

Szabadság

            A cél, az önmegvalósításra képes, benső értelemben vett szabad emberek nevelése csak minőségi képzés és oktatás folyamatában lehetséges. “Minőséginek”, s egyben európai értéknek tekintjük azokat a nevelési rendszereket, ahol a kitűzött cél megvalósul. Hangsúlyozzuk, hogy itt a szokásostól eltérő, másfajta szabadságfelfogásra gondolunk. A szabadság fogalmát nem filozófiai vagy történelmi szempontból értelmezzük, hanem egy olyan pedagógiai-pszichológiai folyamatot feltételezünk, amely során valaki a korábbinál autonómabb emberré válik, többet megvalósít a belső lehetőségeiből. Az európai oktatás céljai között kiemelten szerepel a személyes autonómia elősegítése. (5)

            Carl Rogers koncepciójában ebben a szabadság fogalom értelmezésben az egyén fokozatosan megtanul felelősen dönteni, választani. Felismeri, hogy választása szerint lehet destruktív vagy konstruktív, önző vagy a csoport és benne a saját jólétének elkötelezettje. Ha mindezeket a választásokat gyakorolhatja, nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy építő jellegű fejlődési tendencia elindul.

Az európai értékek érvényesülésének nagyobb az esélye, ha a tanulási-tanítási folyamat műhelyjellegű, alkotó légkörben zajlik. Egyre több vizsgálati eredmény szól amellett, hogy magas bizalomszintű, sajátosan ösztönző, motiváló környezetben az egyén önkiteljesedő folyamata serkenthető, konstruktív változások következnek be, építő jellegű energiák szabadulnak fel. A tanításnak ez a módja elősegítheti a jól alkalmazkodó, alkotó, felelős döntésre képes személyek nevelését, akik nyitottan állnak a világ nagyléptékű változásai előtt,   akikre jellemző, hogy az agresszió zűrzavara helyett a felelős szabadságot, az önmaguk által felállított korlátokat választják.

Hogyan élik meg az önmegvalósítás, a szabadság állapotát a diákok? Hadd álljon itt néhány példa! "Mindez nem volt kötelező, mégis a rendelkezésre álló időben szüntelenül kedvem volt dolgozni a feladaton." (A személy felfedezte, mit jelent autonómnak, kreatívnak lenni). "Fontosnak, érettnek érzem magam." "Bevonódtam". "Minden elképzelhető mértéken túl ez a feladat jelentősnek bizonyult számomra". A megélt érzések kulcsfogalmai: alkotóképesség, kreativitás, belső szükséglet. (6)

Megjegyezzük, hogy egyes pedagógiai rendszerek az önmegvalósításra való törekvést és a szolidaritás eszményét összeegyeztethetetlennek tartják. Megítélésünk szerint a saját potenciál teljes kihasználására való ösztönzéssel az egyén, a szervezet és a társadalom fejlődéséhez is hozzájárulunk.

            A felvázolt szemléleti alap a tanárok részéről a korábbitól eltérő felkészülést, munkastílust, szakmai hozzáértést kíván. Az Európai értékek részegység elősegíti, hogy a tanárjelöltek értékrendszerében egyre nagyobb teret kapjon az autonómia, a kreativitás, az alkotóképesség és a felelősségvállalás.

(b) Minőségre hangoló

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint elengedhetetlen, hogy az iskola az emberi minőséget helyezze a figyelem középpontjában. Hazánkban az Oktatási Minisztérium 1999-ben hirdette meg a minőségpolitikáját. Az 1993. évi Közoktatási törvény módosításával megteremtette a törvényi kereteket a nevelés, az oktatás és képzés minőségének az emeléséhez. A törvényi háttér megalkotása szükséges, de nem elégséges feltétele a minőséggel kapcsolatos alapelvek érvényesülésének. A minőségfejlesztésben az emberi tényező döntő szerepet játszik. A Minőségre hangoló részegység a tanárok minőségszemléletét alakítja és a minőségtudatos magatartásra való felkészülést ösztönzi.

“Európai minőség”

Molnár Pál tanulmánya alapján az európai minőség javasolt jövőképének három kulcsfontosságú eleme van.

·        A sokféleség, mint az európai versenyképesség fontos tényezője.

·        Az európai értékek – a már meglévőkön kívül új értékeken is alapuló “európai mítosz” létrehozása.

·        “Nyerjünk együtt” kultúra kialakítása, ahol kulcstényezők az új munkamódszerek, az együttműködés új formái, az új típusú partnerkapcsolatok, a csapatépítés.

Minőségi értékeknek tekinthető tágabb értelemben az állampolgár központúság, a folyamatos továbbfejlesztés, az alkalmazottak elkötelezettsége, az erőforrások hasznosítása és a nyílt információáramlás. (7)

A gondolatsor párhuzamba állítható a közoktatás minőségfejlesztésének a feladataival. Eszerint az iskola világára értelmezve minőségi értékként fogható fel, ha a nevelési eszményben megjelenik és a valóságban érvényesül az ember központi szerepének és méltóságának a tisztelete. Továbbá az iskola, mint szervezet szüntelen megújulásra törekszik. A tanárok professzionálisan felkészültek és a hivatásuk iránt elkötelezettek. Az állam, a fenntartók, a szülők, a tanárok, a gyerekek, a helyi társadalom között jellemző a nyílt kommunikáció.

Az “európai polgár”

“Az európai polgár fogalma valójában humanista koncepció, amelynek alapja egy olyan nagyobb Európa felépítése, amelyet a térség népeinek kulturális különbségei, az egyes országok eltérő gazdasági koncepciói és természeti adottságai ellenére a közös civilizációhoz tartozás érzése egyesít.” (8) Az európai minőség értékeit az európai polgár nevelési eszménye jeleníti meg. Az európai polgár munkájában, életvitelében, szemléletében, viselkedésében a fent vázolt minőségi értékek megjelennek.

Báthory Zoltán tanulmányában kifejti, hogy az Európai Unió dokumentumai alapján az integráció értelmezésének kétféle irányvonala rajzolódik ki. Amíg a racionális politikai–gazdasági vonulatban az oktatás csak mint a munkaerő “termelésének” sajátos ágazata kap hangsúlyt, addig a kulturális–szellemi irányzat közös európai tradícióból, kultúrából, az Erasmus európai polgár eszményéből származtatható. A fent vázolt európai polgár fogalma az utóbbi irányzattal rokonítható. Felmerül a kérdés, mi az elsődleges: a társadalmi–kulturális vagy a politikai–gazdasági integráció? (9)

A felkészítő munka szempontjából lényeges kérdés az egyik vagy másik tendencia felvállalása, ugyanis az irányvonalak követése más-más pedagógiai eszközrendszer alkalmazását feltételezi. Alkotó szellemiségű műhelyünkben a társadalmi-kulturális irányzat kap hangsúlyt. Ebből következően szorgalmazzuk a gazdasági szemléletű verseny, a versenyképesség, az iskolai verseny fogalmainak az újraértékelését.

            Versenyképesség

            A pedagógiai gondolkodásban a gazdasági értelemben vett versenyszellemet erősíti, hogy néhány közoktatási dokumentumban célként szerepel: az iskola, mint szervezet váljon versenyképessé. A dilemmánk abból adódik, hogy a verseny feltételez egy mindenkire egyformán érvényes viszonyítási normát, mértéket. A vetélkedés az iskolai férőhelyekért, a szűkös anyagi javakért, az előnyös társadalmi státusokért folyik. A szelekciós folyamat eredményeképpen egy rangskála jön létre, természetszerűleg első és utolsó ranghelyekkel.

            Ha a személyiségfejlesztést egyfajta önmegvalósítási folyamatként értelmezzük, a fejlődés a lényeges, és nem a rangsorban elfoglalt helyért való küzdelem. A fejlesztésközpontú szemléletben a fejlesztőmunka a képességek mind teljesebb kibontakoztatására irányul. Szervezeti szinten ez azt jelenti, hogy az intézmény nem másokkal akarja összehasonlítani magát. A fejlődés mértékét az határozza meg, hogy önmagához képest mennyit fejlődött. A fejlesztés az elsődleges, amely során az iskola saját céljainak megfelelő, testre szabott működési mechanizmust érlel ki.

A korábban kifejtett minőségszemlélet, a fejlesztésközpontú gondolkodás kevéssé összeegyeztethető a gazdasági szemléletű versenyszellem iskolai térhódításával.

Úgy véljük, hogy az Európai Bizottság által lefektetett alapkövetelményt, a foglalkoztathatóság növelését elsősorban a prioritást élvező képességek teljesebb kibontakoztatása, a hatékony személyiségfejlesztés segítheti. Az egzisztenciális kényszer helyett a belső motiváció kiépítése, a személyes potenciál kifejlesztése hosszú távon jobb és tartósabb eredményhez vezethet. A minőségjavulás záloga a pedagógiai munka tartalmi, módszertani és szemléleti jellegű megújulása lehet. A tanárjelöltek felkészítésekor a fejlesztésközpontú szemléleti alaphoz illeszkedő módszertani eszköztárt alkalmazzuk.

A Minőségre hangoló foglalkozások segítséget nyújtanak az értékek tisztázásában, az ellentmondások feloldásában. A hallgatók közelebb kerülnek annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy mit tekinthetünk európai értéknek, az oktatás minőségének, általában véve európai minőségnek. A tanárjelöltek számára az élményszerű tanulás olyan motivációs alapot jelenthet, amely egy szemlélet- és viselkedésváltást indíthat el.

(c)Az együttműködés tanulása

Az európai oktatási intézményrendszer alapvető sajátossága az autonómia és az iskola működését meghatározó döntések helyi szintre vitele. A Nemzeti alaptanterv alapelvei, közös követelményrendszere meghatározottak, de nem jelölik ki a konkrét utat. A helyi sajátosságok ismeretében a tantestületek maguk alkotják meg programjaikat.

Kifejezetten szakértelmet igényel azoknak a képességeknek a célirányos fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az iskolai közösségeken belül az együttműködést. A konszenzusfolyamatban történő döntést, és a döntés következményeiért a felelősségvállalást is tanulni kell. Erőteljes fejlesztőmunkát kíván az is, hogy az iskola a helyi társadalom igényeit érzékelje. A helyi önmeghatározás azt jelenti, hogy a megismert helyi igények tudatában az intézmény meghatározza az identitását és ennek alapján megfogalmazza a célját. A cél megvalósulását feltételező pedagógiai program megalkotása a tanárok részéről nem csak szakmai hozzáértést, hanem nagyfokú kooperációt követel.

A minőségfejlesztés vonatkozásában széles körben elfogadott, hogy a minőség helyi fogalom. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy mit tekint minőségnek, és a saját minőség fogalmához rendeli a megoldandó feladatait. Az egységes arculat kialakítása érdekében a pedagógusok egyéni értékrendjét, normáit össze kell hangolni, egymás álláspontjait meg kell ismerni, a nézeteket újra kell értékelni, hogy közelítsenek egymáshoz. Nagyobb az esély a magas szintű összteljesítményre, ha az emberek képesek együttműködni. A tanárjelöltek, gyakorló pedagógusok képességfejlesztése, személyiségfejlesztése nélkül az említett kitételek kevéssé realizálhatóak.

Báthory Zoltán az oktatás európai dimenzióján a helyi, a nemzeti, az európai és a globális értékrend fonatát érti. Felfogásában mind a négy részegység egyenértékű. Ebből következően az oktatásban nem lehet kívülről, felülről bevinni az európai értékeket, tartalmakat. Munkacsoportunk az európai dimenzió fogalmát hasonlóan értelmezi. A helyi szintű teendőktől eltávolodva, az is egyfajta fejlesztendő képesség, hogy az iskola nyitott legyen a nagyvilágra, bekapcsolódjon az európai programokba. Lényegesnek tartjuk az ebbe az irányba ható motivációs alap kiépítését. Nézetünk szerint a felkészítő munka alapvető feladata, hogy a “belülről” induló folyamatokat serkentse, azokat megerősítse egyrészt személyes, másrészt szervezeti szinten. A belső érési, megújulási folyamatokat ösztönözzük.

      Bihari Mihály megfogalmazásában az uniós tagság feltételeként megjelölt demokráciát nem elegendő eltűrni, a demokráciát működtetni kell. Hazánkban a demokratikus intézményrendszer elvileg kiépült. Gyakorlatilag az embereken múlik, hogy tudnak-e élni vele. Az állampolgárok alakító, aktív, alkotó hozzáállása és felelős közreműködése kell ahhoz, hogy a demokratikus gondolkodás és értékvilág megszilárduljon. Az Együttműködés tanulása részegység arra ösztönzi a résztvevőket, hogy tapasztalják meg a kooperáció hasznát, szerezzenek jártasságot, készséget az együttműködésben.

            Európai értékek továbbadása

            Az Útkereső program alapértékeinek általános iskolai gyerekek körében történő kipróbálása két szegedi általános iskolában történt, 1999-ben. Mindkét iskolába kifejezetten hátrányos helyzetű és problematikusnak ítélt diákok járnak. Az intézmények sajátosságai jó gyakorlóterepnek bizonyult, hogy a tanárjelöltek kihívást jelentő feladaton dolgozzanak. A foglalkoztatott csoportok összetételét úgy alakítottuk ki, hogy különböző életkorú, más etnikai csoporthoz tartozó gyerekek együtt tanulják a társas együttműködési formákat.

A foglalkozásokat követően a gyerekek esszészerű fogalmazást írtak, Lehetőségeim, melyek számomra megnyílnak címmel. Az értékelés során egyértelműen körvonalazódott, hogy a fiatalok esélyként élik meg az uniós tagságot. Mint ahogyan megfogalmazták: “Az integráció a felemelkedés lehetőségét jelenti számunkra a nagybetűs életben”.

A tanulók gondolkodásában, szemléletében változásokra utaló jelek mutatkoztak. Például: “nem az iskolázottság, hanem a tudás hiányzik”, “nem azért kell érettségiznem, hogy legyen egy papírom, hanem azért, hogy sokat tudjak”. A szemléletbeli változást idővel viselkedésváltás követheti. Kíváncsiak voltunk arra is: milyen erőfeszítést tesznek a gyerekek, hogy élni tudjanak az általuk megfogalmazott előnyökkel? A válaszok alapján konkrét cselekvés is érzékelhető volt. A fogalmazásokból néhány gondolatot kiemelünk: “Tudatában vagyok annak, hogy sok problémát kell megoldani, ezért komolyabban tanulok”, “több olyan dolgot sajátítok el jelenleg, amire eddig nem volt szükségem”, “a nyelv és a számítógépes ismereteimet gyarapítom”, “a Schuman napra készülök, mert minél többet szeretnénk tudni az Európai Unióról.”

*

A kurzusok tapasztalatai végül is azt mutatják, hogy a tanárok szakszerű, célirányos felkészítése az európai értékek határozottabb érvényesülését ösztönözheti. A felkészítő kurzuson részt vett tanárjelöltek és azok diákjai az uniós tagságot esélyként élik át, készülnek rá, hogy a lehetőséggel élni tudjanak. Ez a tény a munkacsoportot arról győzte meg, hogy az európai értékek taníthatóak és tanulhatóak. (10)


Jegyzetek

(1) Művelődési és Közoktatási Minisztérium (1995): Nemzeti Alaptanterv. Budapest. 7.o.

(2) Kondor István (1997): Mi micsoda minőségügyben? Korszerű minőségügyi fogalmak és betűszavak. Gépipari Tudományos Egyesület Ipari Minőségi Klub, Budapest. 128.o.

(3) Csibra Gergely (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris–Századvég, Budapest. 402-403.o. A fordítás alapjául szolgáló mű: Introduction to Psychology. Eleventh Edition Harcourt Brace Jovanovich College Publishers, Forth North. (1993)

(4) Európai Bizottság (1996): Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv az oktatásról és a képzésről. Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Leonardo Iroda közreműködésével, Budapest. 141.o.

(5) Európai Bizottság által felkért nemzetközi kutatócsoport jelentése (1998): Az európaiság megteremtése az oktatás és a képzés segítségével. Új Pedagógiai Szemle. 11. sz. 115.o. A fordítás alapjául az a kiadvány szolgált, amelyet az Európai Bizottság oktatási szakértőkből álló kutatócsoportja állított össze az Európai Unió oktatáspolitika kialakításához. A dokumentumot az oktatás kutatók és a döntéshozók “Oktatási kék könyv” címen is emlegetik. Eredeti címe: Accomplishing Europe trough Education and Training. European Commission, 1997

(6) Rogers, C.R., Person to Person pp. 47-66. Először megjelent: Farber és Wilson (szerk.) Conflict and Creativity. San Francisco, 1963. Mc Graw-Hill, Inc. In: Pethő Éva (1983): Válogatás Carl Rogers műveiből. Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek 27. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest. 71-80.o.

(7) Molnár Pál (2000): Az európai minőség jövőképe felé. Minőség és Megbízhatóság. 3. sz. 116-122. o.

(8) Európai Bizottság (1998) im. 115.o.

(9) Báthory Zoltán (1998): A közoktatás európai dimenziói. Új Pedagógiai Szemle. 7-8.sz. 170.o.

(10) Lásd bővebben: Farkas Olga (2000): Útkeresés és továbbadás a minőségmenedzsment témakörében. In: Farkas Olga: Útkeresés és továbbadás. 25 év a pedagóguspályán. Designer Stúdió Bt., Szeged. 151-200.o.

Megjelent: In: Karikó Sándor (szerk.): Európaiság – politikai és morális kultúra. Áron Kiadó, Budapest. 2000. 225-234.o.


Vissza